Ugrás a tartalomra

Veszélyes kórképek megelőzése és egy ambiciózus elem: Humán Reprodukciós Kutatócsoport

A Kutatócsoport célja és tevékenysége a várandósság alatt előforduló leggyakoribb, illetve legveszélyesebb kórképek megelőzése, illetve azok optimális kezelése. Kutatásai ezért elsősorban olyan kórképekre irányulnak, mint a preeclampsia, habituális vetélés, fenyegető koraszülés vagy az idő előtti burokrepedés. Kiemelt projektje a méh- és petefészekátültetés állatkísérletes, majd ezt követően humán betegeken történő bevezetése. E kísérlet nem titkolt célja az emberi méhátültetés elvégzése a közeljövőben, mely a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium keretében zajló program egyik legambiciózusabb eleme és bizonyosan a világ élvonalába tartozó beavatkozás lesz. 

Infertilitás, habituális abortusz és az immunrendszer kapcsolata 

Normális terhesség során a fele részben apai eredetű antigéneket kifejező magzat nem lökődik ki, mert az anya immunrendszere felismeri az apai antigének jelenlétét, és tolerálja azokat. Az anya immunrendszerének két egymásnak ellentmondó követelménynek kell megfelelnie, azaz miközben kedvező környezetet teremt a fejlődő magzat számára, fel kell készülnie az esetlegesen kialakuló fertőzések megfékezésére. Ennek a folyamatnak meghatározó szereplői a progeszteron, valamint – egy annak immunológiai hatásait közvetítő fehérje – a progeszteronindukálta blokkoló faktor (PIBF). Számos tanulmány utal arra, hogy a progeszteron a Th1/Th2/Th17 és Treg immunitás fontos szabályozója. A Forkhead box protein 3 (Foxp3) egy nukleáris transzkripciós faktor, amely szükséges Treg sejtek immunszuppresszív funkcióinak indukálásához. A CD4+Foxp3+ Treg sejtek erős immunszabályozó és gyulladáscsökkentő aktivitásuk révén a terhességi tolerancia központi közvetítői, és az immunválaszon keresztül a progeszteron által közvetített hatások egyik fő jelöltje. Uterinális Treg-sejtek csökkent mennyisége és/vagy megváltozott fenotípusa szerepet játszik a meddőség patofiziológiájában, valamint a babituális vetélésekben, a magzati növekedésbeli elmaradásában, a praeclampsiában és a spontán koraszülésben. A Kutatócsoport eredményei alapján a FOXP3 expresszió csökken habituális vetélő nők limfocitáiban, a PIBF tartalmú extracelluláris vezikulák száma csökkent a habituális vetélő nők szérumában, valamint a sikertelen IVF-en átesett nők szérumában alacsonynak bizonyult a PIBF+ EV-k száma. Ezáltal a fenti paramétereket vizsgálva a rizikócsoportok speciális immunológiai kezelésben, emelt progeszteron pótlásban részesülhetnek. 

Méh és petefészekátültetés 

Az abszolút méh eredetű infertilitás, egy ritka kórállapot, amely becslések szerint 1-2000 nőt érint Magyarországon. Az ilyen kórállapotban szenvedő nőknek veleszületett, vagy szerzett okok miatt, vagy anatómiailag hiányzik, illetve diszfunkcionális a méhük. Az uterus transzplantáció az abszolút méh eredetű meddőségben szenvedő nők számára jelenleg az egyetlen kezelési módszer saját gyermek vállalásának elérésére. A Kutatócsoport szakmai team-je, Magyarországon elsőként hajtott végre birka uterus autotranszplantációs műtéteket, ezen kívül humán cadaver műtétet is végeztek érvényes etikai engedély birtokában. A témában bővebben ITT olvashat. 

Interleukin-6 (IL6) meghatározás az intra-amniális gyulladás mérésére amnioinfusión átesett várandósság monitorizálására 

Idő előtti burokrepedésben szenvedő terhes nők szérum gyulladási paramétereit (Fehérvérsejt, CRP, PCT) határozták meg a munkacsoport kutatói és összevetették a betegek cervicalis (lokális) gyulladásos paramétereivel (IL-6, CRP), illetve az újszülött 1.2. napos életkorában mért gyulladásos paramétereivel (fehérvérsejt, CRP, PCT). Ezzel a módszerrel nagyobb biztonsággal tudják nyomon követni az idő előtti burokrepedésben szenvedő várandósokat. Eredményeik alapján így reményeik szerint a koraszülöttek jobb általános állapotban jönnek világra, így kevesebb korai és késői szövődménnyel lehet számolni. 

Mikrobiom vizsgálatok a human reprodukcióban 

Régóta ismert, hogy a hüvelyi mikrobiom változása befolyásolja a teherbeesést, valamint a terhesség kimenetelét. Azonban az uterus üregében lévő mikrobiom vizsgálatáról kevés információval rendelkezünk. A kutatás célja, hogy az endometrialis mikrobiom eltéréseit vizsgálják, az IVF-ET során a transzferkatéterrel nyert mintákból molekuláris biológiai, genomikai módszerekkel, és kapcsolatot keresnek a kóros mikrobiom és az IVF sikeressége között. Az eddigi, előzetes eredmények azt mutatják, hogy az endometrialis mikrobiom eltérése - ahol a lactobacillus dominancia csökken, negatív módon korrelál az IVF sikerességével. 

Intrauterin beavatkozások 

A PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Prenatális Diagnosztikai Centrumában Magyarországon egyedülálló intrauterin beavatkozások végzése történik. Ilyen intrauterin beavatkozások a magzatvíz feltöltés és az intrauterin szteroid adás, valamint a fetoscopia, monochorialis-diamnialis ikerterhességekben végzett magzat sebészeti műtétek. A világon egyedülálló módon az elmúlt években a Klinika kutatói és szakorvosai elkezdték a sclerosis tuberosával sújtott magzatok intrauterin kezelését anyának adott everolimussal, kiknél az ultrahang vizsgálat a szívben óriás méretű rhabdomyomát igazolt. Az eddigi eredmények rendkívül bíztatóak. 

Kutatócsoport-vezető: Dr. Kovács Kálmán egyetemi docens, a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.