A világ népessége folyamatosan nő, mely növekedés nem kiegyensúlyozott. Magyarországon és a fejlett világban negatív irányú demográfiai változások figyelhetők meg, melyek időzített bombát jelentenek társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. A helyzet komoly feladat elé állítja a politikai döntéshozókat és a reprodukció valamennyi területén dolgozó szakembereket is. Egy egészséges, termékeny emberpárnak a 20-as évei közepén rendszeres nemi élet mellett minden hónapban 1:4-hez az esélye arra, hogy gyermekük megfoganjon. Ez azt jelenti, hogy 10-ből 8-9 pár esetében egy éven belül létrejön a várandósság. Meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres, fogamzásgátlástól mentes, gyermeket óhajtó szexuális élet ellenére egy év alatt nem jön létre terhesség. Egy év sikertelen próbálkozás után tekintik indokoltnak a meddőségi kivizsgálást a házaspárnál. Mintegy kétharmaduk szubfertilis, azaz valamilyen egyszerűbb kezelés segítségével születhet gyermekük. Magyarországon az összes meddőségi problémákkal küzdő összes házaspár száma eléri a populáció 15%-át, közülük természetesen nem mindenki számára indokolt az IVF kezelés.
A közvélemény a meddőségi kezelést gyakorlatban a lombikbébi eljárással (IVF) teszi egyenlővé, pedig a lényeg éppen az, hogy minden beteg számára egyénre szabottan kell kiválasztani azt a módszert, amelyik a legkevésbé megterhelő és egyben a legnagyobb hatásfokú. Egy modern meddőségi központban törekedni kell arra, hogy a lehető legmagasabb színvonalú legyen a betegek kivizsgálása és esetleges műtéti kezelése, akiknek pedig valóban IVF kezelés indokolt, azoknak a beavatkozás a lehető legkevesebb kockázattal és a legnagyobb sikerrel járjon. Problémaként merül fel az is, hogy többen vallási okokból kifolyólag elutasítják a nem természetes úton történő megtermékenyítést, számukra biztosítani kell az etikailag elfogadható kivizsgálási és kezelési lehetőségeket.

Hazánkban elsőként Pécsett indult meg a lombikbébi program 1988-ban. Az első hazai lombikbébi tíz évvel maradt el a világelsőtől, mely tény önmagában is nagy jelentőséggel bír, illetve nagy lendületet ad a mai napig. A gyermek a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti Klinikáján látta meg a napvilágot.
Az első sikeres eljárást követően minden, a világban alkalmazott modern módszer bevezetésre és alkalmazásra került a klinikai rutinban, mely jelentősen fokozta az eredményességet. Ezen túlmenően intenzív kutatás, fejlesztés és innováció folyik, melynek célja az eljárás eredményességének fokozásán túl az embrió maximális védelme!
A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium létrehozása az eddigi betegellátási és kutatási tevékenység elismerésén túl új dimenziót nyit ki az intézmény, a társadalom és a humán reprodukciót meghatározó tudományok számára.
 

Prof. Dr. Bódis József

HRNL vezető