A munkacsoport az embrió beágyazódását és a terhesség normális lefolyását befolyásoló tényezőket vizsgálja.
1. Korábban kidolgoztunk egy nem invazív, gyorsan kivitelezhető, az embrió által atenyésztő folyadékba kibocsátott DNS tartalmú extracelluláris vezikulák (EVk) számának áramlási citometriás meghatározásán alapuló módszert azon embriók azonosítására, melyek a legjobb eséllyel ágyazódnak be a receptív endometriumba.
2. Az EVk szerepet játszanak az embrió és az anya közötti párbeszédben is. Az embrió által termelt EVk különböző molekulákat juttatnak el az anyai oldalhoz. Ezek egyike a progesteron indukálta blokkoló faktor (PIBF), amely a progesteron immunológiai hatásait közvetíti és mind a beágyazódáshoz, mind a terhesség fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges. Az embrió- eredetű EVk által szállított PIBF befolyásolja az anyai lymphocyták IL- 10 termelését. PIBF hiányában kevesebb egér embrió ágyazódik be, aminek hátterében fokozott NK aktivitás, Th1 irányú T sejt differenciáldás és egyéb immunológiai változások állnak.
3. Az EVk immun checkpoint ligandokat expresszálnak, melyek szerepet játszanak az immunválasz szabályozásában. A gyenge beágyazódási hajlammal rendelkező embriók által termel EVk felszínén az immun checkpoint molekulák kifejeződése csökkent.
4. A progesteron elengedhetetlen az beágyazódáshoz és a terhesség fenntartásához. Szokványos vetélés megelőzésére gyakran alkalmaznak progesteron kezelést, annak ellenére, hogy nincs tudomásunk arról, hogy a kezelés hatására a szérumban megfigyelhető progesteron szintemelkedés milyen endometriális koncentrációknak felel meg. Egerek különböző progesteron dózisokkal való kezelése után az endometriumból izolált progesteron- és a megfelelő szérumkoncentrációk összehasonlításával igyekszünk azt az optimális dózist meghatározni, amely leghatékonyabban segíti elő az embrió beágyazódását.
5. Az asszisztált reprodukció laboratóriumi folyamatai során az embriókat fényhatás éri. Ennek esetleges negatív hatásait vizsgálva megállapítottuk, hogy az egér embriók fehér fénnyel történő megvilágítása a sejtmagokban DNS fragmentációt idéz elő és csökkenti az embriók implantációs képességét.
6. A D vitamin kálcium homeosztázisban játszott szerepe mellett befolyásolja a reprodukciót is, keveset tudunk azonban arról, hogy a gesztáció különböző fázisaiban milyen hatást fejt ki. Egérmodellben vizsgáljuk, hogy a peri-implantációs időszak különböző pontjain adott calcitriol kezelés hogy hat a peteérésre, az embriófejlődésre és az implantáció sikerességére.