"Epigenetikai tényezők hatása az IVF eredményességre" Kutatócsoport
Prof. Dr. Molnár Dénes
Prof. Dr. Ertl Tibor
A csoport tevékenysége
Az első 1000 nap a fogantatástól a gyermek 2 éves koráig tartó, kiemelkedően fontos időszak, mert ekkor a gyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek keresztül, ekkor alakulnak ki azok a regulációs mechanizmusok, melyek későbbi egészségügyi állapotukra hatással vannak.
A korai programozás elmélete szerint a nem fiziológiás hormonális és metabolikus hatások a méhen belüli és a korai posztnatális időszakban olyan tartós szabályozási változásokat okozhatnak a magzatban, illetve az újszülöttekben, amelyek növelik a későbbi életben a nem fertőző krónikus betegségek – pl. az elhízás, a diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések – kialakulásának kockázatát. A mögöttes mechanizmus azonban ismeretlen.
A jelenlegi szakirodalomban egyre több bizonyíték utal arra, hogy annak ellenére, hogy az In Vitro Fertilizációs eljárással (IVF) fogantatott gyermekek többsége egészséges, ezen gyermekeknél fokozott a kockázata számos fejlődési és ritka imprinting rendellenességek kialakulásának, valamint a testösszetétel megváltozásának és a krónikus nem fertőző betegségek -pl. elhízás, metabolikus szindróma - kialakulásának. Ezen fejlődési rendellenességek és betegségek kialakulásának háttere még tisztázatlan, feltehetően a különböző szülői adottságok, a meddőség hátterében rejlő etiológia és maga az IVF-eljárás is szerepet játszhat benne.
Az IVF eljárás során több beavatkozás is a magzat fejlődésének kritikus időszakaiban történik, és egybeesik a magzati epigenom globális átprogramozásával és az epigenetikai változások kialakulásával. Továbbá, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a méhen belül az IVF által megváltoztatott környezet epigenetikai hatása, - beleértve a DNS-metilációt, és a miRNS-ek génexpressziót szabályozó szerepét- fontos tényező lehet a korai metabolikus programozásban.
Kutatócsoportunk célja megismerni, hogy az in vitro fertilizációs eljárások milyen epigenetikai változásokat (DNS-metiláció és miRNS mintázat) okoznak az édesanyában és az újszülöttben az intrauterin élet során. Továbbá célunk megvizsgálni, az eltérő DNS-metilációs és miRNS-mintázatok hatását az anya és az újszülött fejlődési, metabolikus és hormonális állapotára a születés után és egy 2 éves követési időszak alatt.
Vizsgálatunk során természetes és in vitro fertilizációs fogantatás a vizsgálati stratifikáció fő szempontja. Az anya-gyermek párok tervezett összlétszáma: 360 fő.
