A PTE Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium keretében zajló program egyik legambiciózusabb eleme az emberi méhátültetés. Erről tartott beszámolót a HRNL égisze alatt szervezett szakmai fórumon Dr. Farkas Bálint, /Med. habil., PTE – Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika/ az uterus transzplantációra készülő szakmai team vezetője. 

A narratíva nem előzmény nélküli a PTE-n, kutatások, orvos-szakmai területek összehangolása, etikai engedélyek beszerzése, élő állaton /nőstény birkán/ végzett műtéti eljárások sora alapozza meg és több, mint bizakodásra ad okot, hogy megvalósuljon a humán méhátültetés klinikai gyakorlata, és ezáltal alternatívát nyújthassanak a szakemberek a magyar családok számára. Ugyanis, az uterus transzplantáció az abszolút méh eredetű meddőségben szenvedő nők számára jelenleg az egyetlen kezelési módszer saját gyermek vállalásának elérésére. Az ilyen kórállapotban szenvedő nőknek veleszületett, vagy szerzett okok miatt, vagy anatómiailag hiányzik, illetve diszfunkcionális a méhük. 

Az 1970-es évek óta, világszerte számos kutatócsoport foglalkozott a méhátültetés lehetőségével, a publikált vizsgálatok többsége a teljes belső női nemi szerv (petefészek, méh, méhnyak és hüvely) átültetését tanulmányozta különböző emlősöknél. A transzplantációs kutatások összességében inkább az életmentő transzplantációkra (szív, vese, máj) összpontosítottak, a méhátültetési kutatások meglehetősen korlátozottak voltak, különösen a mesterséges megtermékenyítési (IVF) technikáinak fejlődését követően. Az 1990-es évek óta azonban óriási előrelépések történtek a transzplantáció és a reprodukciós orvostudomány területén. 

Az első sikeres élő donoros méhátültetést 2013-ban végezték Svédországban Prof. Dr. Mats Brännström és munkatársai, az első gyermek 2014-ben született szintén Svédországban, azóta közel 100 beavatkozás történt és több mint 50 gyermeket segített a világra az innovatív beavatkozás. A különleges eljárás közel 1/3-a Brännström professzor munkacsoportjához köthető, akivel remek szakmai kapcsolatot alakított ki- és tart a pécsi team. Olyannyira, hogy a HRNL meghívására a professzor személyesen is megosztotta tapasztalatait és a PTE-n is bemutatta a méhátültetés koncepcióját, szakmai hátterét, a klinikai megvalósítás ütemtervét. 

Tény, hogy a humán méhtranszplantáció, elősorban a méhet ellátó artériák és vénák miatt, roppant összetett beavatkozás, elvégzése a közeljövőben, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium keretében zajló program egyik legambiciózusabb eleme és bizonyosan a világ élvonalába tartozó beavatkozás lesz. 

A munkacsoport tagjai: 

Dr. Farkas Bálint – szülész-nőgyógyász; Dr. Fazekas Gábor - érsebész; Dr. Kolumbán Szilárd - szülész-nőgyógyász, PhD hallgató; Dr. Papp Kata - szülész-nőgyógyász, PhD hallgató; Dr. Rozanovics Martin - anaeszteziológus; Dr. Hegedűs Emőke - anaeszteziológus;  Prof. Dr. Bódis József - szülész-nőgyógyász (HRNL); Dr. Kovács Kálmán - szülész-nőgyógyász (intézetvezető, meddőség)