2020-ban a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) megkezdte működését a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, mely kutatási tevékenységének megvalósítása érdekében 2022-ben 2,204 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00012 azonosítószámú, „Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium” (HRNL) című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg a meddőség hátterének komplex vizsgálatára, a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságának növelésére fókuszálva.
A humán reprodukció zavarainak diagnosztikája és gyógyítása területén jelentős a fejlődés világszerte. A pécsi szakemberek célja, hogy bemutassák azon innovatív módszereket, amelyek a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumában (HRNL) keletkeztek a Pécsi Tudományegyetemen. A „lombikbébi” program ugyan elérhetővé vált a meddőséggel küzdő párok számára, azonban a rutin-szerűen alkalmazott eljárások a meddő párok legfeljebb 30 %-ban eredményeznek gyermekáldást. Ezért a világ számos kutatólaboratóriumában foglalkoznak a megtermékenyítéshez vezető új, innovatív utak felderítésével. Ennek keretében a PTE több mint 110 munkatársának sok éves munkája 29 szabadalmi bejegyzést, 34 új PhD programot, számtalan hazai és nemzetközi tudományos dolgozatot és kollaborációt eredményezett.
Az embriók védelme a direkt fénytől kulcsszerepet játszik a fejlődésük szempontjából. A HRNL szabadalmaztatta az élő embrionális sejtek fotonemisszióját mérő új berendezést is. Az embrió életképességének hagyományos morfológiai értékelése nem képes megragadni az embrió genetikai és molekuláris állapotát. Ez vezetett az új, un. „nem invazív” diagnosztikai megközelítések fejlődéséhez. Az emberi szervezet egy korábban kevéssé ismert „szervrendszere”, a „méh-mikrobiom” is a tudományos érdeklődés középpontjába került. Kezdeti lépéseket tettek a pécsi kutatók a méhátültetés megteremtésére hazánkban. A meddő esetek felében igazolható a férfi nemzőképességi zavar. Olyan módszereket fejlesztettek, amelyek a spermiumok közül segítenek kiválasztani a legjobb megtermékenyítő képességűeket. Ezen felül a szakemberek vizsgálják az autoimmun betegek terhességével összefüggő immunológiai tényezőket, a mesterséges megtermékenyítés hosszú távú hatásait a megszületett gyermekre, illetve a meddőséggel kapcsolatos gazdasági terhet, ami a társadalomra nehezedik.